Évről-évre, szilveszter éjszakáján több millió, sőt akár milliárd ember teszi meg újévi fogadalmait. Ígéretet teszünk önmagunknak, talán ultimátumot adunk, az „újév új én” tükrében és január első néhány napjában, maximum hetében sziklaszilárdan tartjuk is
Tabula rasa – miért teszünk újévi fogadalmat?
Az újév kezdetét egy az üres papírlap metaforájával lehet definiálni, hiszen minden vég egy új kezdet, vagyis mi földi halandók egyetlen kósza pillanatra úgy hihetjük, hogy december 31-én lepakoljuk a gondjainkat és azok, huss, 1-jére virradóan el is tűnnek. Egy jobb, szebb és tartalmasabb élet víziója tárul elénk, az újév nyújtotta lehetőségek kimeríthetetlen tárházával. Szívesen magunk mögött hagynánk terheinket, rossz, szokásainkat, ambíciónk pedig megtörhetetlen…legalábbis annak látszik.
A fogadalmat tevőket minden esetben a legjobb szándék vezérli, hiszen a felismerést követően, a kudarcok felvállalása után
Akkor mégis miért nem működnek hosszútávon?
Statisztikákkal igazolják, hogy az újévi fogadalmak háromnegyede már az első próbálkozás után zátonyra fut. Ennek oka valószínűleg az, hogy az áhított cél nem reális. Ezt pedig megspékeli, hogy az emberek nagy részéből hiányzik a megvalósításhoz szükséges akaraterő. Vagy egyszerűen csak nem bíznak eléggé magukban ahhoz, hogy tudjanak is változtatni.
Leggyakoribb újévi fogadalmaink:
Saját újévi fogadalmaim
Már tavaly sem fogadtam semmit, mert eddigi szárnypróbálgatásaim rendszerint kudarcba fulladtak. Pedig vettem naplót, mint Bridget Jones, bőszen írogattam a szebbnél szebb vágyaimat, de eredmény nulla. Tavaly óta elhatározásaim vannak. Olyan reális célok, amik valóra váltása belefér egy évbe. Ódzkodom a „lefogyok 10kg-t” vagy „nem iszom többé alkoholt” kijelentésektől, mert nem tudom vállalni a felelősséget, azét, hogy be is tartom. Ezért inkább olyan célokat tűzök, amikben van ráció és, amik az érdekeimet és boldogságomat szolgálják.
Elhatározások 2014: