Forrás: Rawliciously Vegan
A minap az életmódváltásomról írtam nektek egy rövid szösszenet, ennek kapcsán pedig arra gondoltam, hogy miért ne kérdeznék meg valaki olyat, aki már végig járta ezt az utat. Szinte még ki sem gondoltam, teljesen még nem is körvonalazódott az interjú tematikája, de már tudtam kit is fogok felkérni, hogy beszélgessen velem az életmód váltás rögös útjáról, nehézségeiről és persze azokról a bizonyos miértekről. A választásom a Rawliciously Vegan blog írójára – Mukanovics Mártira – esett. Ebben a bejegyzésben Márti a váltás miértjeiről az és háttérben húzódó okokról fog beszélni, míg egy következő posztban további tervei és álmai kerülnek majd előtérbe.
Mártit néhány évvel ezelőtt ismertem meg a blogolásnak köszönhetően és bár eddig csak az online térben volt lehetőségünk kommunikálni mégis egy nagyon érdekes, izgalmas, ambiciózus lányt ismertem meg a személyében. Sajnos az interjú is csak a cyber világban tudott létrejönni, de ami késik, nem múlik, biztos vagyok benne, hogy Mártival a jövőbeni személyes találkozásunk is ugyanolyan jól fog elsülni, mint a netes beszélgetéseink.
Az utóbbi években Márti több platformon is vezetett már blogot, végül azonban megtalálta a helyét a WordPress keretein belül, ahol Csípős Fahéj néven alakított ki egy nagyon szép kis olvasótábort. Kérdésemre, hogy miért váltott szolgáltatót röviden csak annyit felelt: „Mivel hosszútávra tervezek a bloggal, így sajnos a tartósabb – drágábbat kellett választanom, mert sosem omlik össze, és könnyebben kezelhető alakítható.” Hosszútávú céljai abból is tökéletesen leszűrhetők, hogy nemrégiben egy teljesen új Facebook rajongói oldalt hozott létre Rawliciously Vegan néven, evvel maga mögött hagyva a Csípős Fahéj több, mint négyezer főt számláló táborát, bízva abban, hogy az őt kedvelő közönség vele tart a már nemzetközi piacokra betörni kívánó új oldalra. Bizalma nem volt alaptalan, hiszen a számláló már az első héten ezer rajongó fölé emelkedett.
Márti blogjai mindig is az egészséges életmód irányába húztak. Azonban tényleges életmódváltása csak az elmúlt évben valósult meg. A miértekre, így reagált:
„Pajzsmirigy alul-működésem lett. 2013 Decemberében, egyik pillanatról a másikra, feldagadt a jobb pajzsmirigyem, mint egy kellemes kis teniszlabda, párom grabancon fogott és bevitt a sürgősségire, ott töltöttük az estét, rájöttek, hogy ez nem ok, hogy ott van (milyen kis szemfülesek voltak nem?) De mivel kaptam levegőt, így nem nyúltak hozzá. Beindult a lavina, két hónap orvosról – orvosra járás. Közben nézték a tüneteket, csekkolták, hogy mi van meg mi nincs. Hirtelen súlytöbblet (20kgt híztam vizesen, pár hét alatt), állandó migrének, emlékezet kihagyás, gyenge immunrendszer… Minden tünet stimmelt még sem kaptam gyógyszert, mert nem volt olyan rossz az érték. Így magamtól kellett önmagamon segíteni és változtatni, hogy változzak – gyógyuljak.”
Elmondása szerint az évek során számos diétát kipróbált, de egyik sem hozta meg a kívánt hatást, mindig érezte, hogy valami nagyon nincsen rendben. Rájött, hogy alig huszonnégy évesen ez nem jó, a 2013-as diagnózis pedig csak megerősítette abban, hogy bizony változtatni kell. Mivel orvosi segítséget nem kapott, így saját maga kezdett el kutatni és folyamatosan figyelte a testét, hogy reagál az apróbb változásokra. 2014 nyarán döntött úgy, hogy leteszi a cukrot illetve a lisztet. Kiderült, hogy a teste rendkívül jól reagál, már-már fellélegzik a sok pékárut követően. Ez pedig elég is volt ahhoz, hogy elhatározása, mely szerint életmódot kell váltani még inkább csak, erősödjön.
„Összeszámolva akkor 2000-2500 kalóriát ettem egy nap, tehát senki nem mondhatja, hogy éheztem, mert szó sem volt róla. Sőt, ha belegondoltok, sokkal könnyebb, otthonról elvinni egy-egy almát, narancsot vagy banánt a munkahelyre/ iskolába/sétálni, mint felkutatni az első pékséget, mert épp ránk tört az éhség… Teljesen vidáman, jól lakottan töltöttem a mindennapokat. Ó és a legfontosabb, hagytam magamnak (és a mai napig meghagytam, csak nem mindig használom ki) egy csalónapot. Miért kell a csalónap? Mert így egészen biztosan nem csábulunk el hétköznap!”
Amikor már megnyugodhatott volna, hogy mindent jól csinált, elkezdett visszatérni néhány kellemetlen tünet, úgy, mint a puffadás vagy a rossz közérzet, ráadásul a súlya is stagnált. Így jött a következő lépés: az újabb megfigyelési fázis. Figyelve teste reakciót szépen lassan kiiktatta az étrendjéből a tejtermékeket illetve a húsfogyasztást is leszorította heti egy alkalomra. Azonban a húsfogyasztásait követően a rossz közérzet rendszeresen visszatért, így drasztikus elhatározásra szánta el magát: „Hiába imádom a húst, és hiába ízlik. Nem éreztem jól magam az étkezések után, pont ugyan úgy, nem, mint a tejtermékekkel, így sajnos nem volt mese, le kellett tenni.” Elmondása szerint esze ágában nem volt vegánnak lenni, elve nem szimpatizál evvel a címkézéssel, mert kimondottan arrogánsnak és szélsőségesnek tartja a vegán társadalom túlnyomó többségét. A váltás oka egyértelműen a saját közérzetének javítása és egészségi állapotának minőségi javulása érdekében történt. Immáron két hónapja étkezik teljesen nyersen, ennek köszönhetően pedig jobb a közérzete, bár puffadások hébe-hóba jelentkeznek a hirtelen emelet zöldség mennyiségtől, de úgy érzi ez a legkevesebb.
Arra a kérdésemre, hogy vannak-e kritikus pontok, szűkszavúan csak annyit felelt: „Minden nap egy kritikus pont.” Márti kitartása, azonban példaértékűnek tekinthető. Ő az élő példa rá, hogy éhezésmentesen is lehet életmódot váltani. A beszélgetés során elmondta, hogy megtanulta csakis lépésről lépésre lehet haladni, ennek értelmében pedig lassan, fokozatosan csökkentette a cukor illetve liszt bevitelt, így abszolút nem voltak elvonási tünetei. Folyamatosan észlelte magán a váltás pozitív hatásait, így folyamatosan megvolt az a bizonyos motiváció. A cukor és liszt elhagyásának köszönhetően csökkentek a migrénjei, elmúlt a nők ezreinek rémálma – a narancsbőr – elkezdett kitisztulni az arca, ha pedig ez nem volna elég alig néhány hónap alatt tíz kilóval lett könnyebb. Kialakított egy olyan étrendet, melyet blogjának köszönhetően mások is tudnak követni, és ami elmondása szerint egyáltalán nem nehéz, ugyanis ő soha egyszer sem éhezett. Hiszen a változás mértéke csupán abban állt, hogy sokkal minőségibb, másabb ételeket fogyasztott, mint eddig.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: