Akkor dolgozunk, amikor mi akarunk – legalábbis többnyire – nincs főnök, se szabályok, sem pedig feszített munkatempó vagy időbeosztás. Legalábbis első blindre ezt gondolhatnánk a szabadúszó életformáról. Legyen szó akár újságírókról, grafikusokról, webdesignerekről vagy egyéb más project alapú munkáról az az első feltételezés, hogy ezek bizony csak héderelnek, a pénz meg csak úgy csorog a bankszámlájukra. Erről és egyéb sztereotip elképzelésekről rántja le cikkem a leplet.
Ahhoz, hogy valaki a szabadúszó életformát és az ezzel járó kötöttségektől mentes életet válassza, bizony szükség van egy jó nagy adag kreativitásra és önbizalomra. Akár tetszik akár nem, szabadúszónak születni kell, ugyanis míg egyesekből kreatívabbnál kreatívabb energiákat szabadít fel az otthoni munka öröme, addig másokat bizonytalanságba taszít ez az élet. Mielőtt belevágnánk, és úgy döntenénk mi most szépen szabadúszók leszünk, nem árt egy alapos önismereti tréningen részt vennünk – ha csak képletesen is – hogy valóban megbizonyosodjunk róla ez nekünk lett kitalálva.
Ahhoz, hogy valaki szabadúszóként megállja, a helyét elsősorban önfegyelemre van szükség. Ugyanis ez a nem csekély bizonytalansággal járó életforma megköveteli, hogy akkor is képesek legyünk higgadtan kezelni a helyzeteket és pozitívan szemlélni a jövőt, amikor éppen nem bővelkedünk a megbízásokban. Emellett fontos, hogy ráébredjünk a szomorú valóságra: szabadúszóként mi vagyunk önmagunk főnöke és legfőbb kritikusa. Ha pedig a gyengekezű főnök szerepébe bújunk bele nagyon hamar bele is bukhatunk a szabadúszó létbe. Ugyanis el kell oszlatnom azokat az illúziókat, hogy a szabadúszás csupa öröm és kacagás. Ha nincs megfelelő napirend és munkabeosztás könnyedén hátrányunkra is válhat választott életformánk. Sokan azért térnek vissza a napi nyolc órás munkához, mert a sok szabadidejüket, melynek nyilván része volna a project alapú munka is, képtelenek voltak megfelelően beosztani. Attól, hogy valaki otthon a gépe mellől dolgozik, még nem jelenti azt, hogy egész nap lazsál és kávézgat. Ha valaki komolyan gondolja, akkor a bizony szigorúan beosztja az idejét és ennek tükrében tervezi meg egyéb programjait.
Az önfegyelem mellé pluszban társulnia kell a már fentebb említett önbizalomnak illetve kitartásnak is. Fontos, hogy képesek legyünk önmagunkat motiválni még szorul helyzetekben is, ugyanis a szabadúszás nagyon kecsegtető lehet, ám az igazság az, hogy, ha elmaradnak a megbízások, elmarad a pénz is. Ezt pedig egy olyan személyiség, aki hajlamosabb depresszióba zuhanni, ha nem úgy alakulnak a dolgai, ahogyan eltervezte könnyedén belebukhat a szabadúszás szépségébe. Ugyanis szabadúszóként sosem lesz fix havi jövedelmet és az sem biztos, hogy minden hó tizedikén utalnak a számládra. Azonban, ha képes vagy értékelni és elfogadni a szabadúszással járó izgalmakat és kihívásokat, akkor ez a te területed.
Szabadúszóként könnyedén beleesünk abba a hibába, hogy túl vállaljuk magunkat. Örülünk minden megbízásnak, nevetve vállaljuk el, ám közben mégis csak rádöbbenünk, hogy ennyit még mi sem bírunk el. Mielőtt elvállalunk valamit alaposan meg kell vizsgálnunk saját személyes teherbírásunkat is. Ugyanis a project munkák általában határidősek, ha pedig csúszunk, velük könnyedén megbízhatatlanságunkról teszünk tanúbizonyságot. Ennek következményeképpen pedig szintén elmaradhatnak a megrendelések.
Ha szabadúszóként dolgozol, hamar rájössz majd, hogy itt te vagy önmagad főnöke, munkatársa és bizalmasa is egyben. Egyszemélyes team, ahol saját magadat kell eladnod és menedzselned és ahol neked kell foglalkoznod a pénzügyekkel. Itt nincs egy külön pénzügyes osztály, aki elrendezi az erre vonatkozó kérdéseket. Egy kicsit mindenhez kell értened, mert egyébként könnyen csapdába csalhatnak „tudatlanságodból” kifolyólag.
A szabadúszó életforma egyik elengedhetetlen alappillére, hogy megtanulj a lehető legjobban kapcsolatokat építeni. Hiszen a későbbiekben ezek segítségével szerezhetsz minél több megrendelőt. Egy statisztika szerint, akkor vagy sikeres a munkádban, ha fel tudsz sorolni legalább öt szakmádon belüli vezető beosztásban lévő embert, aki szívesen dolgozna veled, és aki ajánlaná is munkádat másoknak. Ha ez megy, akkor már nyert ügyed van.
Mielőtt ténylegesen bele vágnánk a szabadúszó életformába érdemes előzetesen tájékozódni, akár elmenni egy direkt kezdő vállalkozókat segítő tanfolyamra. Itt fontos kérdésekre kaphatsz választ, illetve nem árt felkeresni egy könyvelőt sem, aki segít a vállalkozás pénzügyeiben, a számlákkal kapcsolatos kérdésekben.
Mint, ahogyan azt már korábban említettem a szabadúszók legnagyobb hibája, hogy nem tudják meghúzni a munka és a szabadidő közti határokat, hiszen úgy érezhetik, még tengernyi idejük van. Pedig a kreativitásra abszolút nincs jó hatással a tengernyi idő érzése, ugyanis a legtöbb project alapon dolgozó személy arról számolt be, hogy számukra a határidő a legjobb múzsa. Ennek tükrében pedig feltétlenül szükség van egy rendszerre, melynek keretein belül folytatjuk szabadúszó munkánkat. Attól függetlenül, hogy otthonról dolgozunk érdemes kialakítanunk egy napirendet: például reggel kilenc órától délután kettőig dolgozunk. Így hosszútávon sikeresebb lehet életformánk, hiszen meghatározott keretek között végezzük tevékenységünket. Emellett például az is sokat segíthet, ha kialakítunk egy kis irodára emlékeztető helyiséget, ahová szívesen járunk be „dolgozni”. Így elkerülhetjük, hogy az ágyban fetrengve végezzünk napi teendőnket, evvel nagyobb esélyt adva, arra, hogy a közösségi oldalakon bóklásszunk. Ráadásként pozitív hatást gyakorolhat ránk szabadúszókra az is, ha minden reggel „munka” előtt szépen felöltözünk, sminkelünk és átsétálunk az „irodába”, hiszen ez motiváló hatással lehet ránk. Ha egész nap pizsamában végezzünk, munkánkat nagyobb eséllyel szundítunk be a nap közepén evvel elpazarolva értékes időnket.
A szabadúszó életforma a jövő generációjának legnagyobb lehetősége, de nem szabad azt hinnünk, hogy ez nem jár kemény melóval. A lényeg, hogy igyekezzünk minél okosabban megszervezni a napi beosztásunkat, így biztosan jut elég időnk a munkára és a szabadidőre is.
Ui.: 2014 januárja óta vagyok szabadúszó újságíró, bár az én helyzetem elég speciális volt: éppen egy aktuális megbízás miatt váltottam a vállalkozó életformára. Ennek ellenére mára már több megbízásom is van, amikért nyilván keményen meg kellet dolgoznom. Ennek ellenére azt mondhatom életem eddigi legjobb döntését hoztam meg. Bizonyára lesznek még nehéz napjaim, de azzal, hogy szabadúszóként tevékenykedem egészen új távlatok nyíltak meg előttem. Bátran ajánlom azoknak, akik éreznek magukban kellő energiát, kitartást és önbizalmat, ahhoz, hogy belevágjanak. Hosszútávon nem fognak csalódni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: