Tükröm Tükröm

Ha ez most egy film lenne….

Ha ez most egy film lenne, akkor téged Jake Gyllenhaal alakítana, engem pedig Blake Lively. No, nem azért mert a külsőségek alapján annyira hasonlítanánk, hanem mert bizonyos karaktereikkel mutatunk némi hasonlóságot. Vagy egyszerűen csak annyira bírom őket, hogy ha én írnám ezt a forgatókönyvet biztos őket kérném fel. Persze, ha ez az én forgatókönyvem lenne, akkor a történetünk itt nem ért volna véget vagy legalábbis nem így. 

Nyilván az élet sokkal bonyolultabb, mint egy hollywoodi klisé, de néha azt kívánom, hogy bárcsak tényleg minden olyan csöpögős, nyálas véget érne, mint a romantikus filmekben, ahol a két főhős végül úgyis egymásra talál. Bár alapvetően nem szeretem a kliséket, sőt tudod jól, hogy egy jó Woody Allen film nekem többet is ad, mint kellene, de a helyzet az, hogy a neurotikus királlyal, a mesterrel nem szállhatok harcba, őt nem tudnám semmilyen forgatókönyvvel lepipálni, még úgy sem, hogy egyébként én is érzelmi hazárdjátékos vagyok. Bár lehet Allen kedvelne, mint főhősnőt, de most az egomat tüntessük el és koncentráljunk a klisékre. 

Persze tudom, hogy az én életem gyanúsan hajaz egy brazil szappanoperára, de hidd el, hogy ez nekem sem jó így. Nyilván az a rengeteg történés tett azzá, aki ma vagyok, de őszintén mondom, hogy én már nem akartam szenvedni és nem akartam valami ponyvaregény sztereotípiákkal küzdő főhőse lenni. Szeretni szerettelek volna, tudod olyan egyszerű, emberi módon és azt szerettem volna, ha ez a szeretet kölcsönös. Szerettem volna a kezem a kezedbe helyezni és szerettem volna, hogyha a féltve őrzött kincsemet – a szívemet – nem töröd össze. Szerettem volna csendes péntek estéket, együtt töltött filmnézős hétvégéket. Szerettem volna, ha újra és újra végig kommentálod a filmeket és szerettem volna, ha élcelődsz velem. Szerettem volna, ha együtt elmegyünk bevásárolni és szerettem volna, hogy ha szereted a velem eltöltött minőségi időt. Szerettem volna, ha elkísérsz a lemezboltba és együtt veszünk nekem egy Beatles lemezt és szerettem volna, ha otthon kifulladásig hallgatjuk a kedvenc dalainkat. Szerettem volna Vissza a jövőbe maraton tartani veled és szerettem volna, ha újra és újra hajnalig beszélgetünk az “élet nagy dolgairól.” Egyszerű dolgokat szerettem volna, őszinte, sallangoktól mentes kapcsolatot. Szerettem volna, ha az önzőségünk felül kerekedik és szerettem volna, ha nem bántjuk egymást. Szerettem volna, hogy higgy bennem, hogy elhidd én nem az a fajta lány vagyok, aki első nehézség láttán elsomfordál. Szerettem volna, ha tudod, hogy te nem csak egy valaki vagy az életemben, hanem a Valaki. Persze tudom ez is klisé, de ezt valahogy érzi az ember, úgy zsigerből tudod. Szerettem volna, ha megérted, hogy nekem nincsenek nagy elvárásaim és szerettem volna, ha nem áldozod fel a kettőnk kapcsolatát, csak mert az nem volt könnyű. 

Tudom, hogy nem könnyű és tudod én soha nem is leszek könnyű eset. Mindig lesznek dühkezelési problémáim, mindig lesznek haragos és rossz napjaim, de mindig a hátralévő életemben is nagyon fogok szeretni. Sajnálom, hogy bántottalak és sajnálom azt, hogy a saját önzőségem miatt neked aggódnod kellett miattam. Nem szeretnék önző lenni és nem szeretném, ha a bugyuta ballépéseim a te életed negatív irányba befolyásolnák, hiszen neked még annyi mindent el kell érned ebben az életben. Tudom, hogy titkon neked is vannak álmaid és bár lehet nem leszek melletted, amikor megvalósítod őket, de tudd, hogy én mindig hiszek benned. Tudom, hogy Te valójában jó ember vagy és tudom, hogy nem lehetek annyira nárcisztikus, hogy ezt kihasználjam. Nem is szeretném. Én azt szeretném, ha Te boldog lennél, még akkor is, ha a kettőnk boldogsáhalmazának nincs közös nevezője. 

Bár lehet csak illúzió, de valahol bízom benne, hogy egyszer majd mégis akad egy kis komplementer rész, ahol mi együtt lehetünk boldogok, de inkább nem verem már magam kalandokba – tudom, hogy utálod ez a kifejezést – mert akkor nem fogok csalódni. Te mindig nagyon jelentőségteljes szereplője leszel az életemnek és, ha egyszer írok egy forgatókönyvet, akkor biztos, mint a pokol, hogy nem Robert Downey Jr. fog téged játszani. 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!