Haladok el\u0151re. Lassan, megfontolt l\u00e9ptekkel, de abba a bizonyos ir\u00e1nyba. Meg\u00e1lmodtam, kijel\u00f6ltem, elhat\u00e1roztam \u00e9s most, ha beled\u00f6gl\u00f6k is, de val\u00f3ra fogom v\u00e1ltani. Minden \u00e1lmom, minden gyermekk\u00e9nt sz\u00f6v\u00f6getett v\u00e1gyam, minden \u00e9jszakai s\u00f3hajom be fogom teljes\u00edteni, mert be kell teljes\u00edtenem. Mert nem adom fel, mert b\u00e1r lehet neh\u00e9z, s\u0151t k\u00ednkeserves \u00e9s f\u00e1jdalmas, akkor is el\u00e9be megyek a sorsomnak.<\/p>\r\n
Nem t\u00e1ntor\u00edt el semmi, mert szeretem, amit csin\u00e1lok. Mert szerelmes vagyok a munk\u00e1mba, mert nincs m\u00e1s ebben az univerzumban, ami olyan nagyon boldogg\u00e1 tenne, mint az \u00edr\u00e1s.<\/strong> Az \u00e9rzelmek korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcli kinyilatkoztat\u00e1sa. Ami\u00f3ta teljes er\u0151bedob\u00e1ssal belevetettem magam, ami\u00f3ta nulla huszonn\u00e9gy a szenved\u00e9lyemnek h\u00f3dolok \u00e9szrevettem, hogy eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e9rt\u00e9krendek alapj\u00e1n \u00e9lem az \u00e9letem. Mindig is temperamentumos, makacs \u00e9s akaratos voltam csak \u00e9ppen ezeket az eszk\u00f6z\u00f6ket nem a megfelel\u0151 m\u00f3don hasznos\u00edtottam.<\/p>\r\n Negat\u00edvumk\u00e9nt \u00e9ltem meg a makacss\u00e1gom, nap, mint nap azt \u00e9reztem \u00e9s \u00e9reztett\u00e9k velem,\u00a0hogy ez rossz, ezt el kell rejteni, ezt fel kell adni. Csakhogy, ha nem lenne a makacss\u00e1gom, nem lenn\u00e9k kell\u0151k\u00e9ppen kitart\u00f3 \u00e9s akaratos, ma nem \u00edrn\u00e9k egy csod\u00e1latos magazinba, nem lenn\u00e9k, ott ahol vagyok \u00e9s m\u00e1r r\u00e9g leh\u00fazhattam volna a rol\u00f3t.<\/strong> Eszm\u00e9letlen neh\u00e9z volt ezeket a tulajdons\u00e1gokat j\u00f3ra hasznos\u00edtani, de abban a pillanatban, amikor felfedeztem, hogy a vil\u00e1gomat csak ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9p\u00edthetem fel, megv\u00e1ltoztam. \u00c1tvette bennem a tenni \u00e9s gy\u0151zni akar\u00e1s az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st \u00e9s az\u00f3ta meg\u00e1ll\u00edthatatlanul robogok a c\u00e9l ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\r\n Tudom, hogy hossz\u00fa az \u00fat. De mott\u00f3m, hogy \u201ePer aspera ad astra\u201d vagyis, hogy \u201eT\u00f6vises az \u00fat a csillagokig\u201d.<\/strong> Nem adom fel, t\u00f6bb\u00e9 sosem. Annyiszor \u00e9s annyi mindenbe vetettem bele magam hatalmas lelkesed\u00e9ssel \u00e9s annyiszor t\u00e1ncoltam vissza, hogy most huszonk\u00e9t \u00e9ves fejjel, tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r feln\u0151ttk\u00e9nt nem engedhetem meg magamnak ezt a luxust. R\u00e1ad\u00e1sul nem tehetem meg magammal sem, nem vehetem el magamt\u00f3l a lehet\u0151s\u00e9get. A neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e9s kudarcok \u00e1r\u00e1n el fogok jutni oda, ahov\u00e1 el kell jutnom. Az \u00e9let kijel\u00f6lt nekem egy utat \u00e9s nekem v\u00e9gig kell rajta mennem. Mert \u00e9letem h\u00e1tra l\u00e9v\u0151 napjai most kezd\u0151dnek, akkor mi\u00e9rt ne v\u00e1gjak bele? Itt \u00e9s most? \u00c9ppen ebben a percben?Megtanultam elengedni azokat az embereket, akik h\u00e1tr\u00e1ltatnak. F\u00e1jt \u00e9s a teljess\u00e9g hi\u00e1nya n\u00e9lk\u00fcl el kell mondanom puszt\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt, de r\u00e1vettem magam, mert sok\u00e1ig h\u00e1trafel\u00e9 araszoltam, ahelyett, hogy j\u00f6v\u0151k\u00e9pet alak\u00edtottam volna ki \u00e9s megindultam volna val\u00f3ra v\u00e1ltani.<\/p>\r\n Elengedtem \u0151ket, mert b\u00e1r a szeretetem sosem fog elm\u00falni, de vannak olyanok, akikkel csak egym\u00e1st korl\u00e1tozva b\u00edrunk l\u00e9tezni \u00e9s szerintem a szeretet egyik alapvet\u00e9se, hogy b\u00e1rmennyire is retteg\u00fcnk egyed\u00fcl maradni, elengedj\u00fck a m\u00e1sikat, hagyjuk, had bontogassa a sz\u00e1rnyait, \u00e9lje az \u00e1lmait. Sok ember vesztettem el, de van mellettem n\u00e9h\u00e1ny bar\u00e1t, n\u00e9h\u00e1ny igaz\u00e1n j\u00f3 bar\u00e1t, akik \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171 kritik\u00e1ikkal mindig t\u00f6bbre sarkallnak m\u00e9gis gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1mogatnak. Mert hisznek bennem.<\/strong> Mert felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl, \u00f6nzetlen\u00fcl hisznek bennem \u00e9s nem nevetnek szemk\u00f6zt, ha \u00e9ppen a \u201evil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3\u201d terveimr\u0151l besz\u00e9lek. Mert szeretni \u00e9s szeretve lenni, ez a legfontosabb. \u00c1tadni magad az \u00e9rz\u00e9seknek, mert \u00e9rz\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl az ember nem t\u00f6bb csup\u00e1n egy \u00e9l\u0151halott. Sok\u00e1ig f\u00e9ltem szeretni, megb\u00edzni, beengedni. \u0150szint\u00e9n n\u00e9ha m\u00e9g most is f\u00e9lek, de b\u00e1trak\u00e9 a szerencse nemde? Nyitott vagyok. Nyitott vagyok minden \u00fajra. Megteszek mindent, hogy jobb ember legyek.<\/p>\r\n Hogy bebizony\u00edtsam els\u0151sorban \u00f6nmagamnak majd pedig a bennem k\u00e9telked\u0151knek, hogy \u00e9n igenis b\u00e1rmire k\u00e9pes vagyok.<\/strong><\/p>\r\n Egyszer\u0171en \u00e9rzem, hogy napr\u00f3l napra v\u00e1ltozok, - b\u00e1r tal\u00e1n ink\u00e1bb csak feln\u00f6v\u00f6k - hogy motoszk\u00e1l bennem a tenni akar\u00e1s \u00e9s min\u00e9l t\u00f6bbet akarok kihozni magamb\u00f3l, az \u00e9letb\u0151l, a lehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l. Meg kell ragadnom minden alkalmat, ami seg\u00edts\u00e9gemre lehet, ami fejleszti a szem\u00e9lyis\u00e9gem. Minden alkalommal, amikor valami pozit\u00edv behat\u00e1s, \u00e9lm\u00e9ny \u00e9r, h\u00e1l\u00e1s vagyok. [A napokban jelent meg a\u00a0Preszt\u00edzs Style<\/a>\u00a0j\u00faniusi sz\u00e1ma, benne ism\u00e9t egy \u00edr\u00e1som illetve a\u00a0Pannon Preszt\u00edzs<\/a>\u00a0oldal\u00e1n a\u00a0Punnany Massif<\/a>\u00a0lemezkritik\u00e1m. Minden \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb cikkem megjelen\u00e9s\u00e9n\u00e9l \u00fagy \u00f6r\u00fcl\u00f6k, mint egy kisl\u00e1ny \u00e9s h\u00e1l\u00e1s vagyok, hogy erre is volt lehet\u0151s\u00e9gem. A Punnany cikk meg\u00edr\u00e1sa k\u00f6zben v\u00e9gig \u00fagy dobogott a sz\u00edvem, izgultam vajon tetszeni fog-e. \u0150szint\u00e9n mondhatom, ezt az \u00edr\u00e1som szeretem a legjobban. Nem az\u00e9rt mert \u00e1tlagon fel\u00fcli, hanem mert a sr\u00e1cokr\u00f3l \u00edrhattam. B\u00fcszke vagyok r\u00e1, hogy p\u00e9csi lehetek \u00e9s b\u00fcszke vagyok arra is, hogy \u0151k k\u00e9pviselik gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 v\u00e1rosunk. Ezekkel az \u00e9rz\u00e9sekkel a birtokomban pedig azt hiszem jelenleg gazdagabb nem is lehetn\u00e9k.]<\/em><\/p>\r\n \"Addig, am\u00edg t\u00f6bbet akarsz \u00e9s nem el\u00e9gszel meg annyival, amid van, addig v\u00e1ltozhat az \u00e9leted... \u00e9s tudod mit? V\u00e1ltozni is fog. Csak jobb lehet. Csak hidd el, hogy meg\u00e9rdemled. Hidd el, hogy neked is lehet jobb, mert mi\u00e9rt ne, csin\u00e1ld \u00e9s ne k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dj. H\u00fazz\u00e1l el\u0151re, oda, ahova \u00e9rzed, hogy menned kell. Ne foglalkozz semmivel, csak \u00e9lvezd az utat. Tal\u00e1n ez a legnehezebb. Mosolyogni akkor is, amikor legsz\u00edvesebben feladn\u00e1d az eg\u00e9szet. Mosolyogni, mik\u00f6zben hullanak a k\u00f6nnyeid. Elfogadni, hogy az \u00e9let edz, \u00e9s nem ellenkezni. De menni kell. Nem feladni, mosolyogni,\u00a0harcolni, legink\u00e1bb magaddal, \u00e9s hinni. Hinni mindig, mert semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik v\u00e9letlen\u00fcl. Minden t\u00e9ged szolg\u00e1l, ha hiszed, ha nem. \u00c9s tudod mit? Csak ez sz\u00e1m\u00edt.\" (Oravecz N\u00f3ra<\/a>)<\/strong><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/tukromtukrom.cafeblog.hu\/files\/2013\/06\/balance-cobblestone-conceptual-279470-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}