Blogger kultúra – avagy kik azok a főállású bloggerek?

Világszerte több millióan próbálkoznak blogírással, Amerikában állítólag már több főállású blogger van, mint jogász. Az utóbbi néhány évben Magyarországra is megérkeztek az első szárnypróbálgatók, akik internetes naplójuktól várják bevételüket. Valóban jó üzlet a blogolás? Tiszta haszon vagy időpocsékolás?

Ma már tulajdonképpen bárki vezethet blogot, a sarki fűszerestől kezdve, az énekeseken át, egészen a profi sportolóig. A téma kötetlen, arról írsz, amiről csak akarsz, olyan köntösbe bújtatva, ami neked tetszik. Lehet divat, szépség, gasztro, életmód, kultúra, DIY vagy akár énblog. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Ám ahhoz, hogy valaki valóban főállású bloggernek nevezhesse magát – ebből pedig bármi hasznot reméljen – szükség van némi tudatosságra. Egy jól felépített marketingre, kreativitásra és persze egy nagy adag kitartásra.

A főállású blogger általában egy cég külső alkalmazottja, olyan megbízott, aki kötetlen stílusban, saját véleményét megformálva naplóz az adott cég vagy szervezet háza tájáról. Felmérések szerint külföldön – főként Amerikában – a bloggerek harmadrészének származik jövedelme ebből a tevékenységből. Bár ezekből az adatokból idehaza nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, azonban az nálunk is megfigyelhető, hogy egyre több szervezet fedezi fel a blog műfajban rejlő lehetőségeket. Számos kozmetikai, divat vagy elektronikai cég tesztelteti termékeit bloggerekkel, akik bár anyagi juttatást nem remélhetnek, de ingyen promóciós mintát igen. Ez a tulajdonképpen barternek is nevezhető üzleti megoldás mindkét fél számára tiszta haszon, hiszen a blogger boldog, mert van egy csomó ingyen cucca, a megbízó cég pedig megspórolja azt a pénzt, amit egy PR cikkre adott volna ki. A profi bloggerek legfőbb bevételeit azonban mégis a bannerek illetve a keresőhirdetések adják. A hirdetés a legkézenfekvőbb megoldás, ráadásul semmi akadálya annak, hogy a blogger saját maga kutassa fel hirdetőit. Ehhez persze nyilván szükség van egy profi internetes naplóra, ami olyan nézettségi adatokat produkál, hogy megérje az adott cégnek kihelyeznie a hirdetését. Egyetlen hátránya, hogy az ingyenes tárhely szolgáltatók csak korlátozott számban engedik értékesíteni a blog gazdájának felületeit. Idehaza azonban a bloggereknek szembe kell nézniük a valósággal: csak a blogolásból megélni majdhogynem képtelenség. Mégis valamilyen módon hasznukra válhat. Hiszen ha hirdetési bevételeket egyelőre nem is produkálnak blogjaik, az általuk szerzett népszerűség biztosíthatja az egyes bloggerek anyagi boldogulását.

Felmérések szerint a profi bloggerek szakmájukon belül olyan ismertségre tettek szert, mely pozitív irányba mozdította elő karrierjüket. Ez nyilván az amatőrök egy részére is igaz, akik kitartásuknak köszönhetően beléptek a főállású bloggerek táborába és olyan lehetőségeket nyitottak meg maguk előtt, mint például egy saját könyv megjelentetése. Országunkban a jelenségként definiált Oravecz Nórának sikerült kiadatnia könyvét. Mely bár irodalmi szempontból nem a legjobb, mégis több mint ötvenezer (ma már, több, mint százezer – szerk.) rajongójának és sikeres marketingjének köszönhetően kilépett a bloggerina státuszból. Most már íróként tartják számon, ami bár erős túlzás, mégis élő példa az előzőekben említett megnyíló lehetőségekre. A Goldenblog díjas, közgazdász, újságíró, blogger, Horváth Dorka – Máshogy fájt című könyve közel sem kapott ekkora sajtóvisszhangot, holott a téma százszorta aktuálisabb, minthogy minden mindennel kapcsolatban áll. Bár nyilvánvalóan a könnyed tini drámák jobban vonzzák a közönséget, mint a politika. Az igazság azonban, az hogy a könnyen emészthetőség mellett, valószínűleg az eladhatóbb kategóriába tartozik. A blogokból sikert kovácsolók közös jellemzője, hogy gazdájuknak vagy egy olyan tanult vagy éppen ösztönös tulajdonsága, ami képessé teszi őket a közönséggel való kommunikálásra. Megfelelő a bánásmódjuk, jó az íráskészségük, az adott témával kapcsolatban pedig lelkesek, felkészültek illetve hitelesek. Ha van közönség, ha van befogadó tömeg a blog él, ennek hiányában bármilyen tartalom csak tű a szénakazalban.