Forrás: Réger Wanda
Wandával néhány hónappal ezelőtt ismerkedtem meg egy egyetemi program keretében, ahol már az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy ő egy rendkívül érdekes, kreatív és nyitott személyiség. Bár sablonosan hangzik, de tudtam kedvelni fogom. Ezt követően a sors úgy hozta, hogy egy helyen dolgoztunk a nyáron, így sikerült több időt együtt töltenünk, ez idő alatt pedig valóban egy roppant kreatív és összetett személyt ismerhettem meg benne. A vele készült inerjút a nyelvtanulás és annak fontossága inspirálta, hiszen Wanda sokrétűségéhez a nyelvtanulás és annak játékos felfogása is társul. Hiába ilyenkor látszik, hogy színész vér csörrgedez az ereiben.
Bár nem vagy végzett nyelvtanár, mégis szívesen oktatsz diákokat. Honnan jött a nyelvtanulás illetve nyelvtanítás iránti szeretet?
Kétfelől indult meg ez az egész. Egyrészt az általános iskolámban Veszprémben volt egy legendásan jó angol tanárnőm Poór Zsuzsánna, a tankönyvünket is ő írta, az órák pedig csak a játékról szóltak, soha nem éreztük nehézségnek a tanulást. A másik nagy inspiráló Édesapám volt (és még mindig az a mai napig), akivel imádtunk/imádunk filmeket nézni, és Ő már attól a perctől kezdve, hogy megtanultam olvasni, szinte kötelezővé tette a felirattal való filmnézést. Nem kellett sok idő, és lassacskán a feliratok sem kellettek.
Úgy tudom, igen kreatív módszerekkel közelíted meg a nyelvtanulás rejtelmeid. Kitől merítettél inspirációt, esetleg ezek a te saját egyedi ötleteid?
Több ötlet származik Zsuzsa nénitől, van néhány az internetről, de a legtöbb saját. Egyébként Édesanyám volt az, akivel rengeteg betűs/szavas játékot játszottunk, nagyon sok játékom ezeken alapszik.
Milyen módszerekkel szeretnéd elősegíteni a fiatalok nyelvtanulását?
Semmiképpen sem a hagyományos iskolai módszerrel. Hiába a szuper tankönyv, és a szuper munkafüzet, ha a tanár nem tudja felkelteni a figyelmüket, ha nem ért a nyelvükön.
Nincs olyan módszer, ami mindenkinek megfelel. De egy jó tanár megfigyeli a diákjait, érdeklődik irántuk, ezáltal közelebb kerülhet a számukra legalkalmasabb tanítási módszerhez.
Szerinted mi az alapvető probléma azzal a nyelvoktatással, amit az iskolában kapunk?
Sajnos nagyon sok helyen csak azt tartják szem előtt, hogy időben végezzenek egy leckével/tankönyvvel, éppen amivel kell. Miután túl haladtak egy leckén, akkor viszont számos esetben kimarad az előzőleg megtanultak gyakorlása, így pedig semmi értelme az egésznek.
Milyen módszerekkel hívnád fel a diákok illetve szüleik figyelmét arra, hogy igenis fontos a kreatív nyelvtanulás?
Vegyük példának az ovi-angolos gyerekeket, akiknek nagyon sok mondókát megtanítanak, szépen el is mondják, de fogalmuk sincs arról, hogy mit is énekelnek valójában. És itt jön képbe a kreativitás. Például, mondókába foglaljuk a hónapok neveit, majd felrajzolunk egy 12 részből álló ugróiskolát, a számok helyére pedig a hónapok elnevezéseit írjuk. Lehet ugrálni csak páros lábbal, lehet csak ballal, vagy feltett kezekkel, ahogy éppen variálni szeretnénk. A lényeg, hogy csak akkor ugorhat a következő mezőre, ha tudja, hogy melyik mező, vagyis hónap következik.
A jövőben esetleg hivatásos szinten is szeretnél a tanítással foglalkozni vagy ez inkább csupán megmarad hobbinak?
Megmarad hobbinak, de szeretném, ha mindig az életem része lenne.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: