Tükröm Tükröm

Ilyenek voltunk: Bájos a barátnőd Hubbell!

Amikor elmentél és végre kierőszakoltam belőled egy viszonylag épkézláb választ a miértekre, akkor gyakorlatilag három dolgot soroltál fel, ami felróható nekem, mint hiba. Azt mondtad túlságosan odaadó vagyok, túl sokat tervezek és túl bonyolult vagyok. Nos, tudod, ha így jobban belegondolok ebbe lehetséges, hogy igazad van, ám ma amikor újfent rágyújtottam egy Marlborora, akkor jöttem… Tovább »

Sose törik be, sose törik be a vad ló!

Rendre megfogadom, hogy nem akkor most nem fogok érezni, meg nem táplálok senki iránt semmit, aztán jön valaki, akiben mégis csak látok valamit és hopp a rendszerelméletem, ami addig olyan faszán működött egyszer csak felborul. Az utóbbi nyolc hónapot a pokoljárással tudnám definiálni és nem ez távolról sem valami kurva nagy mártírszerep. Nem! Mert, amikor… Tovább »

Mindjárt 30!

A közösségi médianak hála rendre szembesülhetünk több évvel ezelőtti önmagunkkal. Napi szinten láthatjuk, hogyan is néztünk ki egy, kettő, három, öt vagy akár tíz évvel ezelőtt. Tudod a a tavalyi fotóimat nézegetve rájöttem, hogy ez az egy év, mit egy év…néhány hónap bőven hagyott nyomot az arcomon. Érdekes, hogy minden trauma minden bánat és minden… Tovább »

Akarok írni valamit, ami valakinek jelent valamit

Fura hogy azt gondolod a világom csak körülötted forog. Írok az érzéseimről igen, mert számomra az írás feloldozás. Menedék, óvóhely. Írás közben világokat hozhatok létre vagy válthatok meg, ezzel pedig a lényem egy olyan részét tudom szabadjára engedni, ami a szürke hétköznapok alkalmával képtelen létezni. Írás közben felszabadult vagyok, gondtalan az írás hatalmával pedig méretes… Tovább »

Köszönöm szépen, jól vagyok!

Szeretlek. Ezt minden bizonnyal Te is tudod, hiszen, ha nem szeretnélek, akkor nem viselt volna meg ennyire az, hogy elmész. Persze időközben rájöttem, hogy igazából egy olyan ügyért harcolok, ahol gyakorlatilag peren kívül egyeztek meg a felek. Nem volt beleszólásom, nem engedted, hogy legyen. Megbüntettél valami olyanért, amit nem követettem el és hiába sztrájkoltam, mint… Tovább »

S én vagyok a tűz, minek belülről perzsel minden lángja

Tudja, amikor az életemre gondolok és megpróbálom szavakba önteni az utóbbi éveket, hónapokat…nos, akkor az elmondottak alapján sokan azt hihetik, hogy kudarcot vallottam. Persze nem abban a hétköznapi értelemben, amire az egyszeri  ember gondol. Nem, én mindig is kitartó voltam, ambíciózus, céltudatos. Mindig is tele voltam vágyakkal, álmokkal és valahogy mindig ösztönösen tudtam, hogy miként… Tovább »

Egy nap

Az elmúlt három és fél hónapban gyakorlatilag nem volt olyan nap, hogy ne tettem volna fel magamnak a miért kérdését. Mindenáron szerettem volna magyarázatot találni arra, hogy vajon milyen események láncreakciójaként lyukadtunk ki már megint ugyanoda. Túlzások nélkül azt tudom mondani, hogy ez volt életem legkeményebb három hónapja. Ez alatt az idő alatt amellett, hogy… Tovább »

A második mindent elsöprő életem akkor kezdődik, amikor megértem, hogy csak ez az egy van 

Nem emlékszem pontosan mikor esett az első csorba az önbecsülésem. Még egészen kicsi voltam, talán hét-nyolc éves. Rengeteget vegzáltak a súlyommal, pedig mai fejjel visszagondolva egyáltalán nem voltam dundi. Aztán a következő etap úgy ötödikben jött, amikor a lányok közül elsőként nekem nőtt a mellem. Ez kitűnő alapot biztosított ahhoz, hogy folyamatos súlyosan sértő piszkálódások… Tovább »

Életmódváltás: ON

Eddig nem akartam Nektek erről írni, mert szerettem volna, amíg saját magam megbizonyosodhatok a kitartásomról és arról ez bizony menni fog. Ugyanis ma van kerek négy hete, hogy belevágtam: életmódot váltottam. Már a kezdeti lépésekről is be szerettem volna számolni, de az eddigi tapasztalataimból kiindulva úgy döntöttem várok legalább egy hónapot. Egy hónapot, ami vagy… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!