Szeretlek. Ezt minden bizonnyal Te is tudod, hiszen, ha nem szeretnélek, akkor nem viselt volna meg ennyire az, hogy elmész. Persze időközben rájöttem, hogy igazából egy olyan ügyért harcolok, ahol gyakorlatilag peren kívül egyeztek meg a felek. Nem volt beleszólásom, nem engedted, hogy legyen. Megbüntettél valami olyanért, amit nem követettem el és hiába sztrájkoltam, mint… Tovább »

Tudja, amikor az életemre gondolok és megpróbálom szavakba önteni az utóbbi éveket, hónapokat…nos, akkor az elmondottak alapján sokan azt hihetik, hogy kudarcot vallottam. Persze nem abban a hétköznapi értelemben, amire az egyszeri  ember gondol. Nem, én mindig is kitartó voltam, ambíciózus, céltudatos. Mindig is tele voltam vágyakkal, álmokkal és valahogy mindig ösztönösen tudtam, hogy miként… Tovább »

A büdös francért hiányzol ennyire. Ha tudtam volna, hogy ez ilyen nehéz lesz, akkor tényleg inkább elkerültelek volna jó messzire annak idején. Persze tudom, hogy az életet nem lehet kikerülni és biztos, mint a pokol, hogy ennek az egésznek van valami kurva nagy magasztos értelme, csak látnám már azt az értelmet. Vannak reggelek, amikor felkelek… Tovább »

Lassan hét hónapja vagyok itt és ez alatt a hét hónap alatt talán csak néhány ritka pillanatban éreztem magam boldognak. Persze ilyenkor mindig felvetül bennem a kérdés, hogy mi is a boldogság és mindig egy szüntelen körforgás közepén találom magam. Hiszen ahogy azt már olyan sokszor elmondtam a boldogság rengeteg formában jöhet és amennyiben az… Tovább »

Ha ez most egy film lenne, akkor téged Jake Gyllenhaal alakítana, engem pedig Blake Lively. No, nem azért mert a külsőségek alapján annyira hasonlítanánk, hanem mert bizonyos karaktereikkel mutatunk némi hasonlóságot. Vagy egyszerűen csak annyira bírom őket, hogy ha én írnám ezt a forgatókönyvet biztos őket kérném fel. Persze, ha ez az én forgatókönyvem lenne, akkor… Tovább »

Az elmúlt három és fél hónapban gyakorlatilag nem volt olyan nap, hogy ne tettem volna fel magamnak a miért kérdését. Mindenáron szerettem volna magyarázatot találni arra, hogy vajon milyen események láncreakciójaként lyukadtunk ki már megint ugyanoda. Túlzások nélkül azt tudom mondani, hogy ez volt életem legkeményebb három hónapja. Ez alatt az idő alatt amellett, hogy… Tovább »

Nem emlékszem pontosan mikor esett az első csorba az önbecsülésem. Még egészen kicsi voltam, talán hét-nyolc éves. Rengeteget vegzáltak a súlyommal, pedig mai fejjel visszagondolva egyáltalán nem voltam dundi. Aztán a következő etap úgy ötödikben jött, amikor a lányok közül elsőként nekem nőtt a mellem. Ez kitűnő alapot biztosított ahhoz, hogy folyamatos súlyosan sértő piszkálódások… Tovább »

Nagyjából tizennyolc éves koromig csak úgy faltam a könyveket. Emlékeszem a legelső könyv, ami úgy hét-nyolc éves korom környékén olvastam az a Matilda volt. Egy különleges kislányról szólt, falta a betűket és rengeteg könyvtári olvasnivalót cipelt haza, emellett pedig kiváló fejszámoló művész is volt. Matilda különcségét még a szülei is szörnyülködve nézték és mindent el… Tovább »

Jól vagyok. Jól vagyok! Jól vagyok? Rendre mantrázom magamban, úgy két hete, hogy igen, jól vagyok. Persze ez valahol igaz is, mert egészen két héttel ezelőttig valóban olyan sötét gondolatatok kerítettek a hatalmukba, amiktől még én magam is megijedtem. Voltak napok, amikor a fürdőkádban ülve azon agyaltam, hogy most mennyivel egyszerűbb lenne, ha vége lenne…. Tovább »

Az utóbbi másfél hétben határozottan jobban érzem magam. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor most megint egy hatalmas boldogságbuborékban élem az életem, de azt hiszem végre tényleg a “gyógyulás” útjára léptem. Az utóbbi fél évem talán életem eddigi legnehezebb időszaka volt és tudom, hogy ennél nagyobb klisé a világon nincs, de a helyzet az,… Tovább »