ByeAlex 10. lett. Az a ByeAlex, aki az elmúlt hónapokban sorozatos kritikák kereszttüzébe került. Minősítették a hangját, ami még hagyján, hisz egy dalversenynél ez evidencia. De minősítették a stílusát, minősítették a dal szövegét, minősítették, mint embert. Abszurd! Kicsiny országunk rengeteg bajjal küzd, számos problémával néz szembe nap, mint nap, de az igazi gond, ami mélyebben… Tovább »

Ma végre volt erőm nekiveselkedni és át/visszaköltöztetni a blogomat a WordPressre. Régebben már használtam, de aztán valamiért annyiban maradt a dolog. Néhány hónapja pedig felfedeztem a Webnode weboldal szerkesztőt, használgattam, csinosítgattam egy ideig, de sem a sablonokkal, sem a kezelőfelülettel nem voltam igazán kibékülve, ezért fogtam a sátorfámat és visszatértem a jól megszokott WordPresshez. Hoztam… Tovább »

2013.04.30 23:40 Lassan több, mint egy hónapja publikálok  Presztízs magazin hasábjain. Sőt az a megtiszteltetés ért, hogy a gyakornoki idő első hónapjában az egyik beküldött cikkem lett a hónap írása. (Az elismerésben ketten részesültünk, egy gyakornok kollégával egyetemben) A kész anyagot a Presztízs Style májusi számában olvashatjátok majd.   Amióta nekik írok, úgy érzem megtaláltam a helyem, végre a helyükre… Tovább »

Velem aztán tényleg nem könnyű. Makacs vagyok, hisztis, erőszakos, nehezen kezelhető, infantilis és néha napján talán még önző is. Vagy csak önzőnek tettetem magam, hogy soha senki ne vegye, észre mennyire is vágyom arra a bizonyos szeretetre. Arra a mindent elsöprő, végzet szerű akármire, amiben oly sokan hiszünk.Azt hittem Te vagy az, titkon a lelkem legapróbb… Tovább »

Annyian és annyiszor akarták, hogy más legyek, hogy éljek egy nekik tetsző életet. De én mindig is szabad voltam, elvárások és láncok nélkül mindig egyedül, erősen előre haladtam. Néha megtörtem és féltem, hibáztam, mellényúltam, de soha eszembe nem jutott, hogy fel kellene adjam. Vannak kétségeim, hogy ne lennének, de kitartok, az utolsó lélegzetvételemig küzdök, ha… Tovább »

„Újságíró szakkör. 2009. Nem vagyunk túl sokan, de talán mégis elegen. A Dunántúli Napló egyik munkatársa tart nekünk hétről hétre előadást és vezet be az újságírás rejtelmeibe. Élvezzük…igencsak élvezzük mind. Jókat kacarászunk, és észrevétlenül barátok leszünk. Mind az újságírással, mind egymással.” – Ekkor kezdődött minden. Bár annak előtte is tudtam, hogy az írás hatalmas eszköz, éreztem, hogy imádok… Tovább »