Haladok előre. Lassan, megfontolt léptekkel, de abba a bizonyos irányba. Megálmodtam, kijelöltem, elhatároztam és most, ha beledöglök is, de valóra fogom váltani. Minden álmom, minden gyermekként szövögetett vágyam, minden éjszakai sóhajom be fogom teljesíteni, mert be kell teljesítenem. Mert nem adom fel, mert bár lehet nehéz, sőt kínkeserves és fájdalmas, akkor is elébe megyek a… Tovább »

Emlékszel, amikor azt mondtad ideje lenne nekiállnom barátkozni? Eljárni, menni, mászkálni, ismerkedni? És arra emlékszel, hogy én akkor mit mondtam? Gondoltam. Azt mondtam, hogy én nem úgy ismerkedem és barátkozom, ahogy Te. Nem azért mert az eleve rossz, mert dehogyis, csak én nem ilyen vagyok. Én máshogy működöm. Lassabban, megfontoltabban. Az évek során rájöttem, hogy… Tovább »

Talán a kurva nagy igazság tényleg az, hogy az őszinteségemmel – vagy legalábbis az őszinteségnek hitt igazságcunamival – már az elején olyan határokat szabok a férfiaknak, amit gyakorlatilag lehetetlen átlépni. Majd amikor ezek a palik bedobják a törölközőt és jönnek a szokásos nem a te hibád bullshittel akkor kezdesz el rajta csak igazán gondolkodni, hogy… Tovább »

Emlékszem aznap este, amikor elment egész éjjel ébren voltam. Egész éjjel fent voltam és igyekeztem felidézni a kapcsolatunk minden mozzanatát. Próbáltam megtalálni azt a pontot, azt a pillanatot, amikor elsiklott kettőnk között valami. Újra és újra lepergett előttem az a néhány együtt töltött hónap, azok a hónapok, amikor hosszú idő után először, de szentül hittem,… Tovább »

Szeretlek. Ezt minden bizonnyal Te is tudod, hiszen, ha nem szeretnélek, akkor nem viselt volna meg ennyire az, hogy elmész. Persze időközben rájöttem, hogy igazából egy olyan ügyért harcolok, ahol gyakorlatilag peren kívül egyeztek meg a felek. Nem volt beleszólásom, nem engedted, hogy legyen. Megbüntettél valami olyanért, amit nem követettem el és hiába sztrájkoltam, mint… Tovább »

Tudja, amikor az életemre gondolok és megpróbálom szavakba önteni az utóbbi éveket, hónapokat…nos, akkor az elmondottak alapján sokan azt hihetik, hogy kudarcot vallottam. Persze nem abban a hétköznapi értelemben, amire az egyszeri  ember gondol. Nem, én mindig is kitartó voltam, ambíciózus, céltudatos. Mindig is tele voltam vágyakkal, álmokkal és valahogy mindig ösztönösen tudtam, hogy miként… Tovább »

A büdös francért hiányzol ennyire. Ha tudtam volna, hogy ez ilyen nehéz lesz, akkor tényleg inkább elkerültelek volna jó messzire annak idején. Persze tudom, hogy az életet nem lehet kikerülni és biztos, mint a pokol, hogy ennek az egésznek van valami kurva nagy magasztos értelme, csak látnám már azt az értelmet. Vannak reggelek, amikor felkelek… Tovább »

Lassan hét hónapja vagyok itt és ez alatt a hét hónap alatt talán csak néhány ritka pillanatban éreztem magam boldognak. Persze ilyenkor mindig felvetül bennem a kérdés, hogy mi is a boldogság és mindig egy szüntelen körforgás közepén találom magam. Hiszen ahogy azt már olyan sokszor elmondtam a boldogság rengeteg formában jöhet és amennyiben az… Tovább »

Ha ez most egy film lenne, akkor téged Jake Gyllenhaal alakítana, engem pedig Blake Lively. No, nem azért mert a külsőségek alapján annyira hasonlítanánk, hanem mert bizonyos karaktereikkel mutatunk némi hasonlóságot. Vagy egyszerűen csak annyira bírom őket, hogy ha én írnám ezt a forgatókönyvet biztos őket kérném fel. Persze, ha ez az én forgatókönyvem lenne, akkor… Tovább »

Az elmúlt három és fél hónapban gyakorlatilag nem volt olyan nap, hogy ne tettem volna fel magamnak a miért kérdését. Mindenáron szerettem volna magyarázatot találni arra, hogy vajon milyen események láncreakciójaként lyukadtunk ki már megint ugyanoda. Túlzások nélkül azt tudom mondani, hogy ez volt életem legkeményebb három hónapja. Ez alatt az idő alatt amellett, hogy… Tovább »